Kedves Kishúgom!
Szombat délután kávézni hívtam meg egy régi barátnőmet. Sokat töprengtem, hogy milyen süteményt készítsek a kávéhoz. A barátnőm nagyon jó háziasszony, számtalan receptet ismer, így nehéz őt újdonsággal meglepni. Végül Vilma mama kacsazsíros pogácsája mellett döntöttem.
Vilma mama minden évben vett húsz kiskacsát és őszre kukoricával jól felhizlalta őket. Gyakran készített rucahúsos kását. A főtt kukoricakására meleg kacsazsírt, frissen sült tepertőt és májdarabokat tett. Mi gyerekek nem igazán kedveltük ezt az ételt, annál jobban szerettük a kacsazsíros kenyeret paprikával, zöldhagymával, retekkel. No és a kacsazsíros pogácsa! Az egyik kedvencünk volt. Amikor Vilma mama pogácsát sütött mindig a konyha körül sertepertéltünk, alig vártuk, hogy kisüljön.
A pogácsa elkészítése igen egyszerű és gyors, nem igényel hajtogatást.
50 dkg lisztet elmorzsolunk 10 dkg kacsazsírral és 10 dkg vajjal. Hozzáadunk 2,5 dkg kevés cukros tejben felfuttatott élesztőt, 25 dkg túrót, 1 tojást és egynek a sárgáját, 1 evőkanál sót és annyi tejfölt, hogy jól gyúrható, de ne lágy tésztát kapjunk. ( Ami tejföl a tejfölös pohárban marad, azt mindig Cirmike kapja meg, így érthető módon ő is nagyon örül a pogácsasütésnek.)
A tésztát egy félórát pihentetjük, majd kiszaggatjuk. Tetejét megkenjük a maradék tojásfehérjével és bőven megszórjuk reszelt sajttal. (Vilma mama felvert egész tojással kente meg a pogácsákat és nem tett rá sajtot.) Újabb pihentetés után 180 fokon szép pirosra sütjük.
Barátnőmmel nagyon kellemes délutánt töltöttünk el a frissen sült, még langyos pogácsát eszegetve, a régi gyerekkori ízeket és élményeket felidézve.
Ilcsi néni