A debreceni baloldal – élen a Momentummal – mindent elkövet, hogy a városban tervezett zöldenergia-beruházások megvalósítása léket kapjon. Ennek érdekében gyakran a legvadabb, legképtelenebb állításoktól sem riadnak vissza, hogy bizalmatlanságot, félelmet keltsenek a város polgáraiban.
Ezzel szemben a felmerülő kérdéseket inkább a tudomány eszközeivel szerencsés megvizsgálni. Ezt a célt szolgálja a A Future of Debrecen Mozgalom kezdeményezése: a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Tagozatával összefogva, JövőMűhely címmel pódiumbeszélgetés-sorozatot indult.
A második beszélgetésre december 8-án került sor a Csokonai Fórumban. A beszélgetéseket Gulyás István szerkesztő-műsorvezető vezette.
Papp László polgármester a bevezetőben kiemelte: a Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) gondolata már ez év januárjában, a CATL-beruházás kapcsán megrendezett két közmeghallgatás után felmerült. Ennek célja, hogy a városunkban megvalósuló gazdasági-ipari fejlődés ne járjon környezeti hátrányokkal, a fenntarthatóság igénye biztosított legyen.
A szakmai beszélgetés során Debrecen polgármestere elmondta még: a fosszilis energiahordozók globális háttérbe szorulása vitathatatlan folyamat, ennél fogva – az atomenergia mellett – az energiatárolás igénye is előtérbe kerül. Annál is inkább, mivel a megújuló energiák használata szintén elképzelhetetlen a kinyert energia tárolása nélkül. Mindehhez társul természetesen a lakossági észrevételek messzemenő figyelembevétele.
Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora hozzátette: a leendő rendszer működtetésének igénye egy komplex „feladvány” a különböző tudományterületek részére, mindez együttgondolkodást, együttműködést igényel a résztvevők oldaláról.
Prof. Dr. Kéki Sándor, a Levegő munkacsoport társelnöke, a KER kidolgozásáért felelős bizottság tagja elmondta: a kiépítendő rendszer nem hatósági szintű (ilyet egyébként jogszabályok alapján kötelező működtetni a cégeknek belső ellenőrzési rendszer formájában), viszont attól jóval komplexebb felépítésű, több mérési pontot és helyszínt tartalmaz. A KER megalkotása és működtetése során nem csak adatfelvételezés, de adatelemzés, modellek felállítása, nemzetközi együttműködés is várható, az eredmények széles körű publikálásával. A program edukációs jelentőségét kiemelve Kéki professzor úr elmondta: lehetőség lesz érdeklődő tanulók bevonására különféle feladatokon keresztül a monitoringba, különös tekintettel a biodiverzitás vizsgálatára.
Prof. Dr. Hajdu András, az IT munkacsoport elnöke, szintén a projekt kidolgozásáért felelős tag kiegészítette a fenti gondolatokat azzal, hogy az adatgyűjtésen és adatelemzésen túl, a strukturálás és a kommunikáció (wifi vagy műholdas) megválasztása, a mesterségesintelligencia-háttér biztosítása szintén része a fejlesztésnek.
Prof. Dr. Stündl László, az elnökség tagja, tudományos szakmai vezető-helyettes felhívta a figyelmet: környezetünk valójában a legkülönfélébb változók (mg-i termelés, talaj, víz, éghajlati tényezők) komplex egysége. A projekt (KER) és a szakemberek együttműködése révén lehetővé válik a kinyert adatok interpretálása a közönség és a döntéshozók felé is. Ezáltal lehetőségünk lesz a kihívásokra, esetleges kedvezőtlen változásokra alaposabban és korábban felkészülni, valamint a folyamatos alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.
A pódiumbeszélgetés résztvevői mindannyian egyetértettek abban, hogy rendkívül lényeges a KER felől a lakosság felé is biztosítani az információáramlást. A bizonytalanság, a dezinformáció félelmet gerjeszt és ennek eloszlatása csak megfelelő mennyiségű és hiteles információval lehetséges.
A kutatás-fejlesztéssel és a magas termelési színvonalat hozó, városunkba jó ideje folyamatosan betelepülő cégekkel kapcsolatban Papp László elmondta: a 2000-es évek eleje óta a Debreceni Egyetem tudásbázisa előtérbe került és az innovációk révén is a környezetvédelmi szempontok fokozottan érvényesülnek. Követendő példának hozta fel a városvezető a CATL 2023 januárjában átadott arnstadti (Németország) üzemét, ahol a termelés teljesen robotizáltan, patikatisztaságú körülmények között zajlik, nulla emisszióval. A CATL debreceni beruházása is ugyanilyen módon valósul majd meg, a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok egyidejű figyelembevételével. A végső cél pedig természetesen a jó életminőség elérése, melyhez elengedhetetlen, hogy városunk ebben gazdasági folyamatban részt vegyen.
A hatékony civil kontroll biztosítása kapcsán a városvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos politikai alakulatok részéről – jól kitapintható módon – a hatóságokba vetett közbizalom megrendítésének szándéka egyértelmű. „Aki ezt csinálja, a tűzzel játszik…”-mondotta Papp László.
A rendezvény végéhez közeledve Balázs Ákos, Debrecen önkormányzatának környezetvédelmi feladataival is megbízott alpolgármestere ismertette a hallgatósággal, hogy az egyébként további bővítést és fejlesztést lehetővé tevő rendszer telepítési költsége, a helyszín és az eszközök biztosításával együtt mintegy nettó 800 millió Ft-ba, míg a működtetés évente 450 millió Ft-ba kerül majd. Papp László tudatta továbbá, hogy 2023.júliusában 600 millió Ft vissza nem térítendő támogatásról döntött a kormányzat a debreceni Környezeti Ellenőrző Rendszer 2024-ben történő megvalósítása érdekében.
Fotó: DEmedia.hu
– Gábriel –