A debreceniség – opus 1.

Nemrégiben mutatta be a Csokonai Nemzeti Színház, a Borbély Szilárd által írt Nincstelenek című darabot. Ragyogó szereposztás, egy lelkileg megterhelő darabban, megidézve hazánk történelmének drámai korszakait. Borbély Szilárd neve eggyé vált Debrecennel, ahogy Térey Jánosé is. És hogy városunk mit is jelent és milyen is a debreceniség az ő tollaikon keresztül, arra egy apró részletet idézünk.

Megidézve Borbély Szilárdot, az általa írt „A téreység mint a debreceniség alakváltozata” című tanulmányában olvasható egy, a Debrecen-képet vizsgáló gondolat.

„Debrecen kivételes utat bejáró fejlődéstörténete alkalmassá tette a szimbolizáló jelentések megalkotására. A városhoz kapcsolódó írók, költők öntudatlanul vagy tudatosan felismerve ezeket a szimbolizáló energiákat, maguk is kapcsolódtak e terebélyesedő kontextus alakításához. A társadalmi reprezentáció és a politikai-esztétikai ideológiáktól áthatott szimbolizációs mozgások – hosszú ideig úgy tűnt fel – aktualitásukat vesztették az irodalom diskurzusában a posztmodern illetve a rendszerváltás utáni irodalmi nyelvek által használt kódrendszerekben. Szabó Magda Debrecen-nosztalgiája után Térey János költői művei tettek kísérletet a Debrecen-mítosz újra értelmezésére. …”

Forrás: Borbély Szilárd: A Debrecenként szervezett tér Térey János verseiben 2007. epa.oszk.hu