A Future of Debrecen Mozgalom, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Tagozata JövőMűhely címmel pódiumbeszélgetés-sorozatot indított.
Az első beszélgetésre november 28-án került sor. A beszélgetéseket Gulyás István szerkesztő-műsorvezető vezette.
Ezen az eseményen – mely a „Debrecen, a zöld őrváros”-gondolat jegyében folyt le – a Civaqua-Tócó projekt megvalósítása körül felmerült szakmai és egyéb jellegű kérdéseket vitatták meg a szakemberek.
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója elmondta: a projekt egyik fő indoka az volt, hogy a mind gyakrabban fellépő vízhiányos időszakok nyomán a vízkészlet-gazdálkodás igénye egyre inkább előtérbe került. A fejlesztés révén így nem csak a felszíni vizek-, de a talajvíz-utánpótlás kérdése is megoldódik majd.
A vízszennyezés kapcsán Láng István kifejtette: egyidejűleg szükséges „az emberi fejekben rendet tenni” (ez a lényegesebb), ugyanakkor fontos feladat a jogszabályi változtatásokat is meghozni.
Kóthay László vízépítő mérnök, egykori vízügyi szakállamtitkár emlékeztetett: a projekt tervei – ugyan némileg más műszaki tartalommal –, de már 1998-ban készen voltak. A kivitelezést 2007-ben politikai döntés hiúsította meg. A folytatásra 2015-ben nyílt lehetőség, amikor született egy újabb tanulmány a programmal kapcsolatban.
A fejlesztés létjogosultsága vonatkozásában Dr. Grigorszky István egyetemi tanár (DE TTK- Hidrobiológiai Tanszék vezetője) közölte: a probléma már ötven évvel ezelőtt körvonalazódni látszott. Kiderült, hogy a Tisza – alacsony mederszintje révén – maga is talajvíz-elszívó hatással rendelkezik, ezáltal hozzájárul a talajvíztest jelentős csökkenéséhez. Dr. Lengyel Szabolcs tudományos tanácsadó (Biodiverzitási, Vízgazdálkodási és Klímaváltozási Koordinációs Kutatóközpont) hozzátette: a Civaqua-Tócó-projektnek a fenti jelenséget mérséklő, a talajban a vízkörzést helyreállító hatásán túl ún. ökoszisztéma-szolgáltató szerepe is lesz. A környezet esztétikája, a párásabb levegő, a mikroklíma javulása révén a felüdülésnek, a rekreációnak is nagyobb szerepe lesz a jövőben. A szakember a projekt második ütemének megvalósulása után az egykor volt nagyerdei tocsogók és a rájuk jellemző életközösségek újbóli megjelenésére is számít.
A rendezvényen Dr. Papp László, Debrecen polgármestere is felszólalt s emlékeztette a hallgatóságot: mivel a kivitelezés NATURA 2000-es területeket részben érintett, bonyolult szakmai egyeztetésekkel sikerült konszenzust találni a szakemberekkel, végső soron ez tette lehetővé a fejlesztés megindítását.
()
Fotó:dehir.hu (Kandert Szabolcs)