„Vegyük vissza Debrecent!”- üzeni minduntalan Mándi László, a gyurcsányista baloldal polgármesterjelöltje. Nem egyértelmű azonban, „mit akar mondani a költő” ezzel a frázissal, hiszen városunk jelenlegi vezetőit demokratikus úton, nagy többséggel választotta meg Debrecen közössége. A „visszavétel” tehát egy teljes legitimációval rendelkező választói döntés egyértelmű megkérdőjelezése, ami antidemokratikus hozzáállást feltételez.
Nem meglepő ez az attitűd egy olyan figurától, akiről nemrégiben kiderült: debreceni önkormányzati képviselőként milliós fizetést kap Budapestről, ahol egy önkormányzati cég igazgatóságában csücsül és nyilván „nélkülözhetetlen” tanácsokat ad eközben.
Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a baloldal politikusai rendre lenézően említik a vidéki embereket: hülyének, ostobának, agymosottnak, birkának állítják be őket. Jól emlékszünk a Momentum egykori elnökségi tagjának, Mécs Jánosnak a szavaira: „Istenkém, hogy rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok, meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni.”
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) országgyűlési képviselő egy tévéinterjú során a Fidesz szavazóira utalva azt mondta: „…sok a patkány Magyarországon.”
Mándi Lászlóval mindezek ellenére nem az a baj, hogy baloldali: az ő dolga. A probléma veleje az, hogy Gyurcsányék hűséges bábjaként a budapesti dollárbaloldal helyi kirendeltségvezetőjévé válna, amennyiben polgármesterré választanák őt Debrecenben. Az eddigi semmittevő önkormányzati képviselő hirtelen fontos pozícióban találná magát a baloldal belterjes, debrecenieket lenéző, Budapest-centrikus „univerzumában”.
A cívisváros ne váljon politikai haszonlesők és kalandorok kifizetőhelyévé; ez most a választók felelőssége!
Forrás: 444.hu