Hadikommunizmus Oroszországban, a petrodollár vége, Kína lepipál mindenkit
PAKS – 3 (!), avagy: miként lesz energiánk a jövőben?
A minap, január 23-án Dr. Toldi Ottó, a miniszterelnöki kabinetiroda energetikai tanácsadója tartott lenyűgöző előadást az Aranybikában, az MCC szervezésében. Ebből szemezgetünk egy keveset.
Az EU jelenlegi szankciós- és zöldpolitikája tükrében új dimenziót nyer az energiaellátás kérdése mind globális, mind helyi (hazai) megközelítésben- kezdte előadását a klímapolitikai szakember. Az ukrajnai háború jelenlegi elhúzódására senki sem számított, ennek ellenére – úgy tűnik – szépen túlélte azt Oroszország és Európa is. Oroszország az 1920-as évekből ismert hadikommunizmus modernebb változatára állította át gazdaságát, magas szintű önellátásra rendezkedett be. Két legfontosabb nyersanyagának, a kőolajnak és a földgáznak alternatív vevői kört találtak, sőt a cseppfolyósítottföldgáz-kereskedelembe (LNG) is beszálltak. Ez utóbbi primer energiaforrás – az amerikaiaknak „köszönhetően” mind nagyobb teret nyer Európában, szemben az olcsó orosz vezetékes gázzal.
A folyamatot a petrodollár jelenkori meggyengülése (Szaúd-Arábia döntése, hogy más valutát is elfogad olajért a jövőben) okozta amerikai pánik tovább erősíti.
Az orosz infláció sokkal gyorsabban mérséklődött, mint az európai, sőt napjainkban jóval kisebb, mint a háború kitörése előtti időszakban.
Ezzel szemben Európában csökken a GDP és egy sajnálatos „deindusztrializációs” folyamat zajlik, amiben Németország jelenleg élen jár.
A háború óta az energiaszuverenitás és az ellátásbiztonság felértékelődött, azonban már a konfliktust megelőzően is energetikai vészhelyzet volt Európában. Mi várható a jövőben? A viszonylag magas energiaárakra tartósan számíthatunk. A jelenlegi helyzet felfogható a 70-es évek kőolajválságának analógiájaként. Ekkor egyfajta „zöldülés” indult el világszerte: megindult a nukleáris technológia fejlődése, sorra épültek az atomerőművek. Mellesleg az Egyesült Államok saját kőolajkészletei is felértékelődtek (lásd a Dallas c. sorozat, mely ekkor indult – a szerk.).
A karbonsemlegesség kérdésköre szintén kulcsfontosságú. Ezzel kapcsolatban a fenntartható intenzifikálás fogalmát ismerhettük meg. Ez olyan innovációt jelent, ahol a hatékonyság növekedése mellett csökken a szennyezés. A tanácsadó kiemelte, hogy teljes és mély gazdasági átalakulás szükséges az áhított célok eléréséhez.
A kínai növekedési tendenciákra is felhívta a hallgatóság figyelmét az előadó, s ezt adatokkal, grafikonokkal támasztotta alá. Kiderült, az ázsiai nagyhatalom gazdaságának növekedési sebessége háromszorosan múlja felül az Egyesült Államokét és négyszeresen az EU-ét!
A kínai növekedési stratégiának két fontos eleme van. Az egyik, hogy nemzeti összterméke mintegy felét nem feléli, hanem félreteszi, beruházza azt, valamint a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon forgatja kölcsönök formájában. A másik: az energetikai szempontból lényeges nyersanyagok bányászata globálisan 45 százalékban kínai kézben van és ez egyre csak nő.
Közép-Európa gázellátása szempontjából három „B-terv” is körvonalazódik. Az Észak-Déli Fölgázfolyosó Horvátországon, Magyarországon, Szlovákián és Lengyelországon át biztosít – természetesen Oroszországtól és Ukrajnától is független – LNG-alapú földgáz-kereskedelmet.
Ugyanakkor felértékelődik a Transz-Balkáni Vezeték, ami – hosszútávú szerződésekre alapozva – közép-ázsiai földgázt juttat földrészünk szívébe. A Vertikális Gázfolyosóról néhány napja született döntés Görögország, Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia és Ukrajna részvételével. Sőt, a háború után – a régi Testvériség vezetéken keresztül – lehetőség nyílik majd Ukrajnának LNG-vel való ellátására is.
Dr. Toldi Ottó elmondta: az ellátásbiztonságot és a klímavédelem szempontjait egyidejűleg jelenleg csak az atomenergia használata tudja biztosítani, s ez természetesen hazánkra is érvényes! A közlekedésben és a lakások, középületek fűtése, hűtése szempontjából az elektrifikáció kikerülhetetlenül fontos.
Ezt az energiaigényt újabb atomerőművek építésével lehet kielégíteni: hazánknak tehát egy harmadik atomerőműre is szüksége lesz a jövőben!
Addig is jó, ha tudjuk: zöldítés ide vagy oda, szén- és lignitvagyonunk a hazai energiaellátás stratégiai tartalékát képezi. Ugyanis – korszerű erőmű-beruházásokat feltételezve – egy 15-20 millió tonnás éves kitermelés potenciálisan az éves villamosenergia-igény mintegy felét is biztosíthatja, egyidejűleg 2 milliárd m3 földgáz-importot kiváltva!
A „Hogyan tovább?” kérdésre adandó kisebb léptékű hazai válaszok – a szakértő szerint – a továbbiakban az alábbi módon foglalhatók össze:
1. A mintegy 4,4 milliós magyarországi lakásállomány energetikai felújítása zajlik ugyan, de az ütem fokozása szükséges. Távlatilag át kell állni az elektromos energia használatára a fűtésben és a melegvíz-szolgáltatásban is.
2. Az import használt autók esetében minőségi korlátozásokat kell bevezetni a szennyezés csökkentése érdekében. A közlekedési elektrifikáció létjogosultsága vitathatatlan, de az egy km-re eső CO2-kibocsátás paraméterében bőven van még hová fejlődni.
3. A mezőgazdaságban a sokat emlegetett klímaváltozás hatásainak mérséklése részben a gazdálkodás intenzitásnövelésével valósítható meg, ami viszont a CO2-kibocsátást növeli. Ez komoly nehézség. Egy bizonyos: az unió közös agrárpolitikájában a jövőben még inkább a klímapolitikai szempontokat kell, hogy érvényesítse a támogatási formák kidolgozásánál.
A Nemzeti Erdőstratégiában és a Nemzeti Erdőtelepítési Programban rögzített 27 százalékos erdősültségi arány mielőbbi elérése szintén lényeges a klímaváltozás mérséklése szempontjából.
Fotók: mcc.hu, debrecen.hu