A XXXIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen bepillantást nyerhettünk világunk jövőjébe úgy, ahogy azt egy 14 éve folyamatosan országot vezető államférfi látja! Orbán Viktor – szombat délelőtti, óriási érdeklődéssel kísért másfél órás előadásában – felhívta a figyelmet a jelenleg zajló orosz – ukrán háború egyik előre nem látott mellékkövetkezményére, nevezetesen: a letisztult valóság megismerésének lehetőségére, „magasles-perspektívából”!
A miniszterelnök ezen valóság elemeit pontokba szedve sodorta fel. Álláspontja szerint az érintett felek – noha hatalmas veszteségeket szenvednek el – mégsem tudnak kiegyezni, mivel bíznak saját győzelmükben és a maguk igazságában, így az eszkaláció borítékolható. Az amerikai részvétel a háború fenntartásában és az Oroszországgal való viszony elmérgesítése nehezen érthető Kína megállíthatatlannak tűnő felemelkedésének és megerősödésének fényében.
Ukrajnáról beszélve a kormányfő kiemelte: ez az elmúlt évtizedekben meggyengülni látszó, mintegy 11 millió fő emberveszteséget elszenvedő, korrupcióba süllyedt, önmagát ütköző országként látó kelet-európai állam a háborúban meglepően erősnek bizonyult, s ennek fő okaként Ukrajna „új hivatásának megtalálását, létezésének új értelmét” jelölte meg. Utóbbi pedig nem más, mint az ország nyugathoz tartozásának perspektívája, ezáltal az ukránok „aktív és cselekvő állapotba” hozatala.
Oroszországgal kapcsolatban Orbán elmondta: ők is meglepően ellenállónak mutatkoznak, az évek óta meghozott gazdasági szankciók ellenére. A nyugat ezen lépéseire utalva Mike Tyson ökölvívót idézte: „Mindenkinek van egy terve, míg szájon nem vágják.”
A miniszterelnök szerint az utóbbi években az európai politika, az érdekvédelem összeomlott, a földrész gazdasága és versenyképessége hanyatlik, az európai politikusok mindent az amerikai külpolitikai érdekeknek rendelnek alá. Utóbbira példának az Északi Áramlat felrobbantásának szó nélküli tudomásul vételét és Angela Merkel pár évvel ezelőtti példátlan telefonlehallgatási botrányát említette.
Új hatalmi tengely váltja fel földrészünkön a korábbi Párizs-Berlin hatalmi központot: ez a London, Varsó, Kijev, a baltiak és skandinávok alkotta centrum, mely egyúttal másik stratégiát is jelent, s benne Lengyelország kulcspozícióban, mint erős amerikai szövetséges és támaszpont Oroszország ellenében, gazdaságával távlatilag Németországon is túlnőve.
A valóság megismerésének fontos részeként említtetett meg a „nyugat szellemi magánya”, mely napjainkban leglátványosabban úgy érzékelhető, hogy az országok nagy része (benne Irán, India, Törökország és szinte az egész muszlim világ) Oroszországot támogatja a mostani konfliktusban. Az eurázsiai birodalom ráadásul – szemben a gyakran érthetetlen és kiszámíthatatlan európai politikával – „hiperracionális politikát” visz, mely jól kiszámítható, érthető és saját érdekein alapul.
Orbán a nyugat irracionálisnak tűnő viselkedésének okát abban látja, hogy az érintett társadalmakban napjainkra meghaladták a nemzetállami létet, ők már „posztnemzeti állapotban” vannak. Értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy a közös kultúra, a vallás és a közerkölcs háttérbe szorulásával előtérbe került az a gondolkodásmód, mely a nemzetállami létet csak pár évszázados átmeneti állapotnak tartja, s így azt immár meghaladni szükséges. E gondolkodásmód szerint például a migráció nem teher, hanem a megszabadulás lehetősége az etnikai homogenitástól. Ez a nemzetállami és posztnemzetállami felfogás közötti küzdelem zajlik most az Egyesült Államokban is.
A posztnemzeti államokban – mondta a miniszterelnök – politikai következményként jelenik meg az uralkodó liberális elit és a nép szembefordulása. Példaként utalt arra a nem egyedüli esetre, amikor a német külügyminiszter kijelentette: őt nem érdekli a választói véleménye és akarata. A szembefordulás megnyilvánulása, amikor populizmust, idegengyűlöletet és homofóbiát emlegetnek, politikai megbélyegzés gyanánt.
A valóság megismerésén túl nagy kérdés, hogy mi lesz ezután! A miniszterelnök álláspontja szerint a következő időszak akkora horderejű változást hoz világunkra, melyre ötszáz éve, a nagy földrajzi felfedezések kora óta nem volt példa, mely nem más, mint egy „világrendszerváltás”, s kiindulópontja Ázsia! Trump elnök reménybeli újbóli színrelépése kísérletként értelmezhető a folyamat lassítására, a nyugati világelsőség megőrzésére. A feladatban komoly szerep vár majdani alelnökére mint potenciális következő elnökre, így elviekben 12 esztendő állhat majd rendelkezésre a célok megvalósítása érdekében. Az „America first”-koncepció jegyében Kanada és Mexikó szerepe is növekedhet a jövőben, egyúttal az eddig uralkodó amerikai demokráciaexport koncepciója is feladásra kerül.
Minderre milyen európai válasz képzelhető el? Orbán Viktor úgy látja, hogy földrészünk lemarad a versenyben, s egy fejlődési dinamika nélküli, „skanzen-állapotba” merevedik, vagy – a Macron-féle elképzelés szerint – „stratégiai autonómiát” építve benevez a világrendszerváltás folyamatába! Mindez erős és versenyképes európai hadiipart, gazdaságot, innovációt, az atom- és energiaipar fejlesztését feltételezi. Ezen elképzelés szerint Ukrajna nem lehet EU- és NATO-tag, viszont létét államközi szerződésekkel szükséges garantálni, a lengyeleknek ugyanakkor vissza kell térniük a V4-ek együttműködésébe.
A legizgalmasabb kérdés számunkra, mi lesz velünk, magyarokkal? A kormányfő előadásában úgy értékelte, hogy a fél évezreddel ezelőtti nagy átrendeződésben a vesztes oldalon álltunk, mivel –geopolitikai helyzetünkből kifolyólag – kimaradtunk a nagy földrajzi felfedezéseknek Európa gazdaságára kifejtett jótékony hatásából, ugyanakkor az iszlám hódítással kellett évszázadokon át szembenéznünk. A sikertelen próbálkozások sorát (Mátyás német-római császári címet megszerezni szándékozó törekvései, Bakócz Tamás pápajelöltsége) szimbolikusan Mohács zárta le, ezután hazánk betagozódott a Habsburg-német viszonyrendszerbe.
Ehhez képest napjainkban célszerű új lehetőségként tekintenünk a világrendszerváltás folyamatára! Saját nemzeti politikára van szükség, melynek peremfeltételei a nagyhatalmakhoz való viszonyunkban keresendők. Orbán Viktor szerint megfontolandó lenne egy amerikai ajánlat (az előzőekben vázolt új amerikai koncepció szerint) de kikerülve a lengyel csapdát. A kínaiak ajánlata már megérkezett: hazánk EU-tagsága számukra is érték, vegyünk részt egymás modernizálásában! Ők szívesen fektetnek be nálunk, ugyanakkor részünkre hatalmas piacot biztosítanak.
Az Európai Unió nyugati államai úgy tűnik, már nem térnek vissza a nemzetállami léthez, viszont gyengeségük révén a háború utáni Ukrajna újjáépítésében sem tudnak érdemleges szerepet vállalni. Mint peremfeltétel, tudomásul kell venniük, hogy az EU keleti államai saját külpolitikát folytatnak.
A miniszterelnök talán legfontosabb gondolata az előadás vége felé hangzott el: a világrendszerváltás során a nyertes oldalra kerülhetünk, de ehhez egy magyar nagystratégia megalkotására van szükség, melynek kimunkálása már megkezdődött!
Fő pontjai az alábbiakban összegezhetők:
1. Konnektivitás: nincs bezártság, együttműködés van, nem szállunk be háborúba, technológiai blokkosodásba.
2. Szuverenitás védelme: gazdasági értelemben is, nagy hangsúlyt fektetve a hazai gazdasági tényezők piramisszerűen felépülő rendszerére, a csúcson lévő „nemzeti bajnokok” nemzetközi szerepvállalására, regionális hitelezőként megjelenni, a termelő központokra összpontosítva, a szolgáltatás szerepének háttérbe szorításával.
A szuverenitásnak természetesen kulturális alapja van, ez nem más, mint a nyelv, a keresztény hit megőrzése, a nyugaton már tapasztalható „zéró vallási állapot” elkerülése.
3. A szilárd és rugalmas „társadalmi test” is létfontosságú: nemzetünknek újra önfenntartóvá kell válnia, demográfiai értelemben is! Ehhez a teljes foglalkoztatottság biztosítása, a magyar falurendszer fenntartása, a városi szintű szolgáltatások kiterjesztése is szükséges.
Fontos megemlíteni, hogy a magyar nagystratégia nem csak kis-Magyarországban, hanem az egész magyar nemzetben gondolkodik!
Magyarország miniszterelnöke a nagystratégia sikerének kulcsát a kérlelhetetlen kiállásban, a szabadság akarásában látja, s ez utóbbit – álláspontja szerint – befelé is építeni kell! Mit jelent ez? A rend mint a szabadsághoz szükséges állapot, s ehhez alkalmazkodnia kell a stratégiának is!
Beszéde zárásaként a kormányfő a következőkre hívta fel a figyelmet: mivel hosszú folyamatról van szó, azt befejezni már nem a mi nemzedékünk, hanem a következő fogja, ezért „nemzeti érzelmű, bátor fiatal harcosok kerestetnek!”
Fotó: mandiner.hu, MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher