2026. 09. 06.
Tényfeltáró írásunk első három részében bemutattuk, hogyan vált a debreceni Baross16 egy olyan civil-közéleti találkozóponttá, ahol különböző szervezetek, politikai aktivisták kapcsolódnak egymáshoz, valamint miként kötődik ehhez a budapesti székhelyű, de a baloldali nemzetközi hálózatokhoz bekötött Szikra Mozgalom debreceni csoportja.
A negyedik részben bemutatjuk, hogy a debreceni Szikra politikai eszköztárában az elmúlt időszakban egyre hangsúlyosabban jelent meg a büntetőfeljelentés és a büntetőjogi felelősség nyilvános felvetése, mint politikai nyomásgyakorló eszköz.
A feljelentés, mint politikai eszköz
Ennek egyik legjobban dokumentált példája a Kossuth utca 26. szám alatti önkormányzati ingatlan ügye. Dombi Mihály és Forgács Attila azt állították, hogy a város tudatosan hagyta leromlani az ingatlant, majd szerintük a valós piaci értéknél lényegesen alacsonyabb telekáron kívánta értékesíteni. A Szikra hanyag kezelés gyanújával büntetőfeljelentést tett.
Papp László polgármester ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a feljelentés „minden ténybeli és jogi alapot nélkülöz”, és politikai indíttatású.
Az ügyben először a Balmazújvárosi Rendőrkapitányság szüntette meg a nyomozást bűncselekmény hiányában, majd további vizsgálat következett. Július 27-én a debreceni önkormányzat közleménye nyomán a Dehir már arról számolt be, hogy a rendőrség másodszor is megszüntette az eljárást.
Tehát a Kossuth utca 26. ügyében a Szikra büntetőjogi felelősséget vetett fel, miközben az ügy kétszer is megszüntetéssel zárult a nyomozati szakaszban.
És még néhány
A feljelentés eszközével élnek más ügyekben is. A Pálma étterem ingatlanával kapcsolatos fejlesztésnél Dombi Mihály előre közölte, hogy hanyag kezelés miatt feljelentést tesznek, ha a közgyűlés meghozza az általuk kifogásolt döntést.
Júliusban a Szikra már azt közölte, hogy szerintük a városvezetésnek „törvény előtt kell felelnie” az önkormányzati lakásállomány állapota miatt is.
Mindezek alapján tényszerűen megállapítható, hogy a büntetőfeljelentés a debreceni Szikra visszatérően alkalmazott politikai nyomásgyakorlási eszközévé vált. Mi ezen nem is csodálkozunk, mivel előző írásunkban bemutattuk, hogy milyen nemzetközi gyakorlatot követnek a közéletben a mindenkori vezetők nyomás alá helyezése okán.
Civil szervezetek súlyos vádakkal való illetése
2026 nyarán a Szikra közérdekű adatigényléssel megszerezte több debreceni szervezet Nemzeti Kulturális Alaphoz (NKA) benyújtott pályázatait. Azt állították, hogy 15 debreceni szervezet összesen 213 millió forint támogatást kapott, és hogy e pénzek egy része szerintük valójában helyi kormánypárti kampánytevékenységet finanszírozott. A Szikra közölte, hogy költségvetési csalás és tiltott pártfinanszírozás gyanúja miatt büntetőfeljelentéseket tesz.
A helyi Fidesz-KDNP ezzel szemben azt állította, hogy a Szikra alaptalanul támadja a debreceni civil szervezeteket.
Az egyik érintett civil szervezet, a Debrecen Café Egyesület még erősebben reagált. A Szikrának küldött levelében azt írta, hogy a mozgalom „megrágalmazta” őket egy olyan pályázat miatt, amelyet állításuk szerint nem valósítottak meg, a támogatást visszafizették. Az egyesület bocsánatkérést követelt, ellenkező esetben jogi lépéseket helyezett kilátásba.
A Cívis Város Kulturális Egyesület nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben többek között arra kérték a Szikra Mozgalom képviselőit, hogy politikai harcukból hagyják ki őket és ne akadályozzák a lencztelepi emberek boldogulását.
A Ficsak Debrecen Alapítvány augusztus elején szintén közleményt tett közzé a rágalmakkal kapcsolatban. Mint írják, „Az Alapítvány, és ezen keresztül minden önkéntese is aljas támadások kereszttüzébe került”, a vádak nem felelnek meg a valóságnak, majd hozzátették: nem kívánnak „egy trió” politikai haszonszerzésének eszköze lenni.
Ha már a „triónál” tartunk, azt is érdemes megemlíteni, hogy az általuk július 17-én kitett bő egy órás élő videótartalom alá – melyet az egykori vérbíróságok hangulatát idéző módon rendeztek – a megrágalmazott civilek nagy számban kommenteltek jogos felháborodásukban. Talán ennek köszönhető, hogy az anyagot pár nap múlva mindhárom érintett oldaláról eltávolították.
Július 17. Munkában a népbíróság?
Közben saját civil kapcsolatrendszerük is figyelmet érdemel
Miközben a Szikra más debreceni civil szervezetek politikai kapcsolatait és közpénzfelhasználását vizsgálja, érdemes megnézni a mozgalom saját vezetőinek közéleti és civil kapcsolatrendszerét, valamint azok finanszírozóit. A debreceni Szikra vezetőinek civil kapcsolatrendszere, a Baross16 civil infrastruktúrája és részben európai uniós közpénzből finanszírozott politikai részvételi programjai több ponton találkoznak egymással.
Baross16-hoz kapcsolódó civil szervezetek külföldi támogatásai (2017–2026)
A kérdésünk az, hogy ugyanezt az átláthatósági és politikai függetlenségi mércét alkalmazza-e a Szikra arra a civil környezetre is, amelyhez saját helyi vezetői kötődnek? Ha igen, akkor hozzák nyilvánosságra, hogy hova tűnt az a több mint 2 Mrd Ft külföldi pénz, jelentős részben európai uniós közpénz, amit a Baross16-hoz kötődő szervezetek kaptak!
Kapcsolódó írásaink: