2026. 09. 05.
Korábbi írásainkban azt mutattuk be, hogyan vált a debreceni Baross16 nem egyszerűen közösségi térré, hanem olyan civil-közéleti találkozóponttá, ahol különböző szervezetek, aktivisták, médiumok és politikai szereplők kapcsolódnak egymáshoz. Innen folytatjuk, mert a Baross16 körül korábban feltárt személyi és szervezeti szálak egy része a Szikra Mozgalom debreceni szervezetéhez vezet.
A helyi Szikra 2023 tavaszán kezdett szerveződni Debrecenben. Elnöke Dombi Mihály, akinek korábbi civil kapcsolatait már részletesen bemutattuk: a DERKE alelnökeként dolgozott, a szervezet OSF-hez kapcsolódó támogatásban részesült, később pedig az Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) egyik programjához kapcsolódó kutatásban is részt vett.
Politikai-aktivista módszerek bemutatása a Baross16-ban
2024. november 12-én a Közélet Iskolája „Gyönyörű küzdelem” címmel rendezvényt tartottak a Baross16-ban. A kerekasztal résztvevői között ott volt Dombi Mihály, a Szikra debreceni elnöke, Molnár Ágnes, az Alternatív Közösségek Egyesületének elnöke, valamint Völgyesi Márton, az aHang hajdú-bihari koordinátora. A program egyik vezetőjét, Ungvári Sárát a szervezők a Szikra tagjaként is bemutatták. A rendezvény nem egy egyszerű könyvbemutató volt. A Gyönyörű küzdelem a Beautiful Trouble magyar kiadása, amely közéleti aktivisták számára készült gyakorlati kézikönyv: politikai és társadalmi szerveződéshez, kreatív ellenálláshoz, nyilvános akciókhoz és intézményi nyomásgyakorláshoz kínál módszereket és stratégiákat.
A Közélet Iskolája saját meghívója szerint a résztvevők debreceni aktivistákkal beszélgettek „az ellenállás kreatív módjairól”, majd egy rövid gyakorlattal azt is kipróbálták, hogyan alkalmazhatók a könyv eszközei a mindennapi munkában. A szervezet éves beszámolója ugyanezt műhelyként írta le.
A könyv eszköztára többek között direkt akciókra, médiataktikákra, dokumentumok nyilvánosságának kikényszerítésére, petíciókra és más intézményi nyomásgyakorlási formákra is kitér. Dombi tehát, mint a Szikra debreceni elnöke, részt vett egy olyan Baross16-os programon, melynek egyértelmű célja volt az aktivista módszerek és a kreatív politikai ellenállás gyakorlati alkalmazásának bemutatása.
Milyen érdekes, hogy a debreceni Szikra későbbi politikai működésében hangsúlyosan megjelenik a közérdekű adatigénylés, valamint a büntetőfeljelentés, mint nyomásgyakorlási eszköz.
A „kreatív ellenállás kézikönyveként” aposztrofált könyvbe beleolvastunk, s abban egészen megdöbbentő részleteket találtunk. A különféle „taktikákat” felsoroló és elemző részben például a „zavarkeltés kreatívan”, a „jelentéskiforgatás”, az „átverés”, a „beépülés”, a „média-eltérítés” mind-mind nyíltan az alkalmazandó eszközök körében szerepel.
Nem csak Dombi: Forgács Attila szála is a Baross 16-ba vezet
A helyi Szikra másik ismert szereplője, Forgács Attila szintén olyan civil szervezethez kötődött, mely a Baross16 környezetében működött. Forgács saját bemutatkozásában azt írja, hogy négy éven keresztül a Láthatatlan Iskola önkéntese volt. A Láthatatlan Iskola működését feldolgozó szakmai tanulmány szerint az Alternatív Közösségek Egyesülete székhelyet és irodát biztosított a szervezet számára.
Forgács Attila, a debreceni Szikra alvezére
A Baross16 történetében külön fejezetet jelentett a 2024-es önkormányzati választás időszaka. Miközben Dombi Mihály a Szikra jelöltjeként indult Debrecenben, az AKE „Győzzön a szavazó!” címmel uniós CERV-forrásból választási részvételt ösztönző programot működtetett. A projekt része volt videókampány, Voksmonitor, választási workshop, valamint a Baross16-ban kialakított „élő kampánytér” is. A támogatás összege 8 548,08 euró volt.
A projekt keretében a választás estéjén eredményvárót is tartottak a Baross16-ban. Az AKE saját tájékoztatása szerint az országos eredményeket a Partizán önkénteseivel követték, a helyi híreket pedig a Debreciner munkatársai szolgáltatták. Az eseményen közel nyolcvanan vettek részt. Dombi személyes részvételére ugyanakkor jelenleg nincs nyilvános bizonyíték.
A Szikra országos története eközben messze túlmutat Debrecenen. A mozgalom saját meghatározása szerint rendszerkritikus, baloldali, szociális és zöld politikai szervezet. Országos ismertségét Jámbor András kampányai, a Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza elleni tiltakozás, valamint lakhatási és végrehajtási akciók alapozták meg.
A szervezet neve történeti asszociációt is hordoz. Iszkra (magyarul Szikra) volt Lenin és társai 1900-ban indított marxista politikai lapjának neve. Arra azonban nincs nyilvánosan elérhető bizonyíték, hogy a mai magyar mozgalom tudatosan erről választotta volna a nevét.
A Szikra nemzetközi kapcsolatokat is épít. Alapító tagja a közép-kelet-európai zöld-baloldali CEEGLA-hálózatnak, és együttműködik a Rosa Luxemburg Alapítvánnyal is. 2024-ben a két szervezet együttműködésében, a német alapítvány támogatásával rendezték meg Budapesten a LAB-LEFT – Winning from the left nemzetközi fórumot.
A Rosa Luxemburg Alapítvány a német Die Linke politikai-szellemi környezetéhez kötődik. A német párt – részben az egykori keletnémet kommunista állampárt utódjaként, immár modernizált formában – hosszú ideje nyíltan bírálta az Orbán-kormány migrációs politikáját. 2016-ban a Die Linke parlamenti frakciója külön kérdéseket intézett a német kormányhoz a magyar menekültügyi gyakorlatról, 2017-ben pedig pártkongresszusi felszólalásban támadták Orbán Viktort azért, mert szerintük egyetlen menekültet sem akar befogadni.
A Baross16-tól tehát több irányba vezetnek tovább a szálak: helyi civil szervezetekhez, a debreceni Szikrához, választási részvételt ösztönző uniós projektekhez, majd a Szikra nemzetközi baloldali kapcsolatrendszeréhez.
A következő részben azt nézzük meg, hogyan vált a Szikra Debrecenben egyre aktívabb politikai szereplővé, és milyen eszközökkel lépett fel a városvezetéssel és helyi civil szervezetekkel szemben.
(folytatjuk)