„Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” – fogalmazta meg már az ókorban Seneca, amely egyenként igaz bármelyikünkre, de különösen igaz azokra a személyekre, akik egy közösség irányításával próbálkoznak. A világos cél kitűzése elengedhetetlen, hogy utána együtt kiválaszthassuk a felé vezető legjobb módszereket, ha pedig nem értünk egyet a közöségen belül, akkor vitázhassunk róla.
Mert világos cél nélkül, még érdemben vitázni is lehetetlen.
Éppen ez lehet a célja a debreceni baloldalnak, amelynek nincs jövőképe a cívisvárosról. Így megspórolhatják, hogy bármi építő jellegűt, előremutatót kelljen mondaniuk. Hiszen ezekről már lehetne érdemben vitatkozni. A baloldali politikusok csak azt ismételgetik, hogy mit elleneznek, mit akarnak eltörölni, betiltani, megakadályozni, de nem hallhatunk semmit arról, hogy milyen mindennapokat képzelnek el a debreceni polgárok számára.
Debrecen egyik nagy előnye volt az elmúlt évtizedekben, hogy világos jövőképpel rendelkező vezetők irányították. Fontos, hogy középtávon milyen célokat tűzünk ki a közösségünk számára, amelyre nagyon jó példa a D2030 elnevezésű stratégia, ami 2019-ben tekintett előre a közös céljainkra és amely olyan fejlesztéseket tartalmaz, mint a Civaqua program, kertségi területek infrastruktúrális fejlesztése, vagy az oktatási intézmények és az egyetem infrastruktúrájának, oktatásának, kutatásának fejlesztése. De számos gazdasági és közlekedést érintő projekt is szerepel a programok között, melyek egy része megvalósult és a jövőben fog átadásra kerülni és a lakhatási program, melyhez kapcsolódóan elindul a „Főnix lakásprogram”. De mindezek csak töredékei az említett városfejlesztési stratégiának.
Hosszú távon is fontos, hogy világos jövőképpel rendelkezzünk. A Modern Városok Program 2015-ös bejelentésekor elhangzott, hogy hosszútávon Debrecent az ország második fővárosává szeretnék fejleszteni, ami az egész XXI. századra feladatot ad azoknak a városvezetőknek, akik tudják, hogy hova szeretnének eljutni.