Az orosz-ukrán háború lassan, de folyamatosan közeledik ahhoz a nyugvóponthoz, ahol majd elhallgatnak a fegyverek. Egyre többen teszik fel a kérdést, hogy a fegyverszünetet követően Ukrajna területén milyen biztonsági garanciák mentén kezdődhet majd el az újjáépítés, és az állam újjászervezése. A USA álláspontját látva szinte biztosan kijelenthető, hogy az ukránok nem csatlakozhatnak majd a NATO-hoz. Ezért a brüsszeli elit egy gyorsított EU-csatlakozással kívánja kárpótolni Zelenszkij országát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette a napokban, hogy 2030-ig fel kívánja Ukrajnát venni az EU tagok közzé.
Az ukrán EU-csatlakozásnak messzemenő következményei lehetnek, de itt és most a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági szempontokra szeretnénk kitérni. Az EU-csatlakozási tárgyalások sokszor azért tartanak évtizedekig, mert a reménybéli tagállamoknak teljesíteniük kell az EU szigorú élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi előírásait, hiszen a csatlakozást követően az egységes piac részei lesznek, termékeik nem lesznek kitilthatóak a többi tagállamból.
Ukrajna jelenleg silány élelmiszerbiztonsági feltételekkel rendelkezik, ezért olcsón tud élelmiszereket előállítani. Mindezzel letarolhatja a magyar piacot, ahol nem csak a termelők megélhetését veszi majd el az ukrán áru, hanem akár az élelmiszert fogyasztók egészsége is megszenvedheti a könnyített ukrán csatlakozási feltételeket. Ne feledjük, hogy az Ukrajnába mezőgazdasága a génmódosított (GMO) búzára, napraforgóra és egyéb termékekre épül. A GMO élelmiszerek hosszútávú hatásait nem ismerjük, ezért is vannak betiltva az EU-ba. Vajon ezt számonkérik majd az ukrán termelőkön, vagy fontosabb a szimbolikus csatlakozás végrehajtása?
Az ukrán tömegáru eláraszthatja majd a EU piacait, ahol a magyar termelők egészséges árui nem lesznek versenyképesek, az olcsón előállított ukrán GMO gabonákkal szemben. Szintén a magyar gazdák zsebébe kerül majd kevesebb agrártámogatás, hiszen a tervezettek szerint az EU teljes agrártámogatásának fele az ukrán termelőket gazdagíthatja majd.
A környezetvédelemért, és az élelmiszerbiztonságért oly sokat aggódó civil szervezeteket, zöld aktivistákat mégsem látjuk úton-útfélen aggódni a zord kilátások miatt. Pedig, ha lenne mi miatt félreverni a harangokat és riadót kiáltani, akkor ez most pontosan az a helyzet!
Fotó: SZOJAEXTRUDER