2025. 09. 14.
Kiemelt kép: EC/Dudás Szabolcs
Ma ért véget Debrecenben a Térey Könyvünnep 2025 rendezvénysorozata. A városunkban született író, költő, drámaíró és műfordító most ünnepelhetné 55. születésnapját, ha a túlontúl korai halál el nem ragadta volna őt közülünk, immár hat éve.
Mit érdemes tudnunk róla? A magyar irodalom elmúlt évtizedeinek egyik legeredetibb és legnagyobb hatású alakja ő. Lírikus, epikus, drámaíró és prózaíró: olyan alkotó, aki egyszerre merített a hagyományból és újította meg azt. Életműve nem illeszkedik könnyedén a megszokott kategóriákba – éppen ezért nehéz, de elkerülhetetlen feladat a kanonizációja. Az a kérdés, hogy miért és hogyan válhat Térey János a nemzeti-konzervatív értékrend számára is meghatározó íróvá, nem csupán elméleti: tétje van a kortárs magyar irodalom egész önértelmezése szempontjából!
Térey nem kívánt „kényelmes” szerző lenni. Nem simult bele semmilyen ideológiai sémába, de életműve szervesen kapcsolódik a magyar kulturális hagyományhoz a verses regény, a polgári dráma, a misztériumjáték és az emberiségköltemény műfajainak újraélesztésével. Olyan alkotó volt, aki Debrecenhez kötődve a lokális identitást nem provinciális szűkösségként, hanem univerzális jelentéskörként jelenítette meg.
Térey művészete – mint arra már utaltunk – számos ponton találkozik a nemzeti-konzervatív értékrenddel. Először is: a hagyományhoz való viszonyában. Nem rombolni akart, hanem feléleszteni: ez megmutatkozik a műfaj-rehabilitációkban. Másodszor: a nyelvi felelősségben. Nem elégedett meg az elhasználódott köznyelvvel, mindig a „nagy forma” és a „nagy szólam” igényével lépett fel, de úgy, hogy szólama eleve többszólamú volt: megfért benne a klasszikus, veretes líra és a rap, a pátosz és a groteszk is, egyaránt. Harmadszor: a kulturális folytonosságban. Nemzedékek és korszakok között teremtett hidat – miközben szilárdan hitt a magyar irodalom önálló súlyában. Térey egyszerre volt fővárosi és vidéki, egyszerre modern és hagyományos. Ez az összekapcsolás példaszerű a nemzeti-konzervatív kánon számára: nem kizár, hanem integrál!
Térey János debreceni származása életmű-meghatározó jelentőséggel bír. Nem egyszerűen „szülővárosként” említi Debrecent, hanem kulturális kódként, amely áthatja költészetét. Debrecen a „kálvinista Róma”, a puritán, protestáns, szikár város – és Térey pontosan e tulajdonságokat emeli ki, gondolja újra, állít elő általuk és belőlük bonyolult viszonyrendszereket. Debrecen Térey számára erkölcsi minta, ethosz, magatartásforma. A szikárság, a fegyelem és a kötelességtudat: mind olyan erények, amelyek a nemzeti-konzervatív hagyomány szempontjából is alapértékek. Térey Debrecent a magyar szellemiség egyik mintázataként állította az olvasók elé.
A Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című, számos elbeszélőprózai műfajból táplálkozó (memoár, családregény, vallomásirodalom, családfakutatás, helytörténeti munka, épület- és városrész-monográfia) műve az író debrecen-szentlászlófalvai saroktelken eltöltött gyerek- és kamaszkorára, szocializációjának legkorábbi színtereire és eseményeire fókuszál. Az elbeszélés mindemellett a kötet írása közben végzett levéltári kutatások eredményeiről tudósít, melyekből nem áll össze koherens családtörténet, az önéletrajzi elbeszélő leginkább a saját személye és ősei közé beékelődő kulturális és időbeli elválasztottsággal szembesül. A cívis identitás így nem valamiféle természetes, veleszületett, magától értetődő adottságként jelenik meg a műben, hanem a folytonos értelmezői munka eredményeként. A Boldogh-ház Térey János posztumusz műve.
A kötet 2020-ban, a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg
Térey János emlékét és hagyatékát Debrecen városa ma már intézményesített formában is őrzi: a Térey Könyvsarok a Méliusz Juhász Péter Könyvtár gondozásában, a Nyíl utcai egykori fiókkönyvtárban kapott helyet 2023.szeptember 14-én.
A Térey János Könyvsarok bejárata a Nyíl utca-Hadházi út sarkán
Fotó: a Térey János Könyvsarok Facebook-oldala
A „lakásmúzeumban” a költő privát könyvtára, dolgozószobájának bútorai, valamint személyes tárgyai leltek új otthonra. A Könyvsarok nem csupán emlékkiállítás, hanem szimbolikus gesztus: Térey szülővárosa vállalta magára, hogy őrizze és bemutassa életművét a jövő nemzedékeknek, ekként a Térey-életmű nemcsak Debrecen múltjának, hanem jövőjének is részévé válhat!