2025. 07. 30.
Kiemelt kép: Creative Commons képének felhasználásával
Önazonosságunknak kevés személyesebb eleme van, mint a nevünk. Jól tudjuk ezt itt
Debrecenben, ahol az 1900-as évek elején kezdtük elhagyni a város nevéből a „z” betűt és lett a Debreczenből Debrecen. Ugyanakkor a névváltoztatás annyira mély nyomott hagyott a cívis identitáson, hogy kézilabda klubunk a 2018-as, 70 éves jubileumi év tiszteletére megalkotott címerében újfent a régi helyesírásnak megfelelő városnevet használja.
Új címer – hagyományos írásmóddal
Egy gyermek születését várva is az egyik legfontosabb teendőnk a legmegfelelőbb név kiválasztása, ahogyan cégeink, szervezeteink neve is nagyon lényeges. Ezért egy közösség elnevezése politikai aktus. Sok esetben egy-egy ország saját maga kéri, hogy más elnevezést használjanak rá: az elmúlt évtizedekben így vált Grúzából Georgia, Burmából Mianmar, de a csehek is megváltoztatták az országuk angol nevét 2016-tól Czech Republic-ról Czechia elnevezésre.
Olyanra viszont, hogy politikai okokból egy ország megváltoztassa a földrajzi nevét valamely másik országnak vagy annak egy földrajzi részének, a közelmúltban nem találunk példát. 2025-ben Donald Trump tenyerelt bele ebbe a kényes nemzetközi kérdésbe, amikor a Mexikói-öbölt Amerikai-öbölre nevezte át. Ezzel pedig kinyílt Pandora szelencéje.
Mint azt az ukrán külügyminiszter nemrégiben bejelentette, Debrecen ukrán neve Dobracsin lesz, mert az eddig használt Debrecen lecserélésével így kívánja Ukrajna kimutatni negatív érzelmeit Magyarország politikája iránt. Lelkük rajta: érdekes, hogy egy nagy honvédő háború közben mire nem marad idejük az ukrán politikusoknak!