Vasárnap megbukott Aszad rezsimje Szíriában, aki amint tehette, Moszkvába menekült. Mindeközben Donald J. Trump az ukrajnai háború befejezésére szólította fel Vlagyimir Putyint, a Macronnal és Zelenszkijjel folytatott hétvégi egyeztetését követően. Az izraeli hadsereg közben katonákat és tankokat vezényelt a térség közvetlen közelébe, de bejelentették, hogy preventív, védelmi jelleggel mozgósítottak, és nem kívánnak beavatkozni a konfliktusba.
Na, de Szíria akkor az Aszad-rezsim hanyatlását követően egy iszlamista terrorállam lesz vagy valamelyik nagyhatalom lesz képes hozzá lojális bábállamot felépíteni?! – jó a kérdés. Eltérő a szakemberek olvasata, de a legtöbben egy mérsékelt rendszer kialakulását jósolják, amelyet majd a Nyugat is elfogadhat. Ehhez elengedhetetlen lesz az is, hogy ne üldözze a jelentős számú keresztény kisebbséget a leendő kormányzó erő Szíriában.
Mi is történt Szíriában? Megint elvitték nekik a “demokráciát”? Megint szőnyegbombázzák, tonnaszámra szedve mindkét oldalról az ártatlan szír civilek életét? Most más a helyzet. Szíriában jelentős erő mozdult meg az Aszad-uralom ellen lázadók mögött. Olyan szakadék tátongott a regnáló elit és a szír társadalom döntő többsége között, hogy mindez nem meglepő. A csoda az lett volna, ha ez a rendszer nem omlik össze, és társadalmi egység születik. December 8-án, reggel a dolgok úgy elfajultak, hogy a lázadók elfoglalták Damaszkuszt. Ehhez szinte biztosan már jó előre kidolgozott stratégiájuk, hírszerzési és rendfenntartási oldalon is létező támogatásuk volt előzetesen. Bassár el-Aszad elnök azonnal Moszkvába menekült családjával. A lázadók betörtek az elnök palotájába és elfoglalták. Megdöbbentő luxusra bukkantak: Ferrarik, Lamborghinik és egyéb luxusautók parkoltak fürtökben. Ez az akció szimbolikus jelentőséggel is bír. Hadi al-Bahra, a lázadók vezetője a nyugati sajtóplatformoknak azt nyilatkozta, hogy szeretnének békét teremteni, és kialakítani a szabad választásokhoz szükséges feltételeket. Féléven belül új és demokratikus alkotmány elfogadását ígéri, ami jól hangzik, de sok kedvező tényező beállta szükséges hozzá, tehát merész vállalkozás.
Miért bukott meg a nagyon erős külföldi támogatással rendelkező Aszad-rezsim hosszú évtizedek után? – Erre nehéz rövid választ adni. Egyrészt pont a külföldi kiszolgáltatottság, hiszen Aszad legnagyobb támogatói, az oroszok, jelenleg teljes figyelmükkel az ukránokkal vívott háborúra koncentrálnak. A szintén Aszad-szövetséges Hezbollah pedig az izraeli-palesztin háború miatt gyengült meg, így nyilván lehetetlen volt jelenleg bármilyen hathatós támogatás a szír konfliktusban Aszad oldalán.
A bukás másik fő oka a romokban álló szír gazdaság és az emiatt fellépő társadalmi feszültségek, az emberek nyomorgása, a közbiztonsági gondok, a totális elégedetlenség. Csak a példa kedvéért: létminimum alatt él a szír társadalom jelentős része, számuk a 2011-12-ben és ezt követően történt harcok következtében drasztikusan megnőtt. A sorkatonák, rendőrök is nevetséges béreket kapnak, nem csoda, hogy rengetegen átálltak a lázadók oldalára.
A hatalom most ezek után kerülhet terroristák markába? Létrejöhet egy újabb közel-keleti lőporos hordó? A lázadók vezetése szerint annyira árnyalt a szír társadalom, és annyira a békét, a méltóságteljes élethez való feltételeket keresi többségük, hogy szinte kizárt, hogy Iszlám Állam közeli vagy más radikális iszlamista erők ragadják magukhoz a hatalmat izomból, vagy nyerjenek a választásokon.
Nem mehetünk el végül amellett sem szó nélkül, hogy az Aszad-rezsim bukásának hírére ezrek vonultak utcára ünnepelni számos európai nagyvárosban. Például 3-5 ezren – Budapesttől csak pár száz kilométerre fekvő – Bécsben, ahol mára 35%-ban muszlim gyerekeket iskoláznak be első osztályba. Terrortámadások, rendbontások nem történtek „hálistennek”, de ennek a kockázata ilyenkor nem csökkenni szokott Európa migráció-sújtotta nagyvárosaiban, de akár még Budapesten sem.
Gondoljunk csak bele, milyen aljas és felelőtlen álhírt terjesztett vasárnap a Tisza-párt felé húzó Magyar Hang, a Tisza politikusaival egyetemben, miszerint Aszad gépe Budapesten landolt, amit csak hosszú órákkal később korrigáltak. Abba is gondoljunk bele, hogy ez az esetlegesen Budapesten tartózkodó muszlim radikálisok körében milyen reakciót válthat ki… Egy ilyen rettentő álhír akár órákon belül terrortámadás célpontjává tehette volna a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret. Szerencsére semmi ilyen nem történt, de ez egyrészt a gyors intézkedésnek, másrészt alapvetően a magyar bevándorlás- és biztonságpolitikának köszönhető.
A Magyar Hang teljesen szakmaiatlan, hiteles forrásokat nem tartalmazó dezinformációja súlyos árat is követelhetett volna. Valószínűleg komoly következményekkel nézhetnek majd szembe, és mindezek után kevés lesz az utólagos bocsánatkérés, valamint a saját cikkeikbe utólag szerkesztett helyreigazítás.
Fotó: Portfolio