A közelgő önkormányzati és európai uniós választások, valamint az ezzel járó stressz egyértelműen kártékony hatást fejt ki a debreceni dollárbaloldal képviselőinek mentális állapotára. Erre következtethetünk, amikor megnézzük, ezek a figurák miként, milyen eszközökkel, milyen információkat próbálnak a választópolgárok felé közvetíteni, azok megnyerése érdekében.
Az még hagyján, hogy a párttársai által is néha lesajnált Szabó Bence körbe akarja biciklizni Debrecent egy, a polgármestert és Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló, valószínűleg gúnynak szánt festményszerűséggel (mondjuk elég gyenge, ízléstelen és nem nagyon értjük, „mit akar mondani a költő”), de az ún. politikai pedofília fideszes politikusokkal kapcsolatos emlegetése túlmegy minden határon. Ebben hetek óta élen jár a dollármédia Soros-pénzekből finanszírozott helyi kirendeltsége, melynek „szellemi keretlegényei” árgus szemekkel lesik a nemzeti-patrióta közéleti személyiségek minden megnyilvánulását. Jaj nekik, ha azok valamely sporteseményen kezet fognak egy ifjú sportolóval vagy netán egy kisgyerekkel lepacsiznak! Skandalum!
Persze, jól tudjuk mire megy ki a játék: el kell terelni a figyelmet arról, hogy valójában épp a baloldal az, melynek politikusai veszélyt jelentenek gyermekeinkre, mivel – nyugati elvtársaikhoz hasonlóan – már óvodás korban bevezetnék az LMBTQ-irányultságú szexuális nevelést.
Szomorú, hogy a valamelyest komolyabbnak tűnő Mándi kritikátlanul átveszi Bence hülyeségeit. Valójában nincs okunk csodálkozni ezen: Mándi László Gyurcsány embere. Ebben a szerepkörben nem lehet finnyás, meg kell mutatnia, hogy bármire képes, legyen az akár bődületesen ízléstelen és alpári megnyilvánulás.
Ki kell tehát jelentenünk: Debrecenben a háborúpárti baloldal – a jelenlegi fideszes vezetéssel szemben – semmiféle elképzeléssel, vízióval nem rendelkezik a város fejlesztésével és távlati jövőjével kapcsolatban, ugyanakkor egészen kivételes „mélységeket” sikerült elérnie, leginkább kommunikációs és politikusi minőségi tekintetben.
Nem gondoltuk egykor, hogy majdan nosztalgiával fogunk visszatekinteni azokra az időkre, amikor városunkban a baloldalt – többek között – Daróczy Zoltán, Széchenyi-díjas matematikaprofesszor, egyetemi tanár és Orosz István történész, szintén egyetemi tanár neve fémjelezte.
Sic transit gloria mundi – így múlik el a világ dicsősége.