Mi az a társadalmi jelenség, mely időről időre megjelenik a nyugati civilizációkban, s mindig a hanyatlást vetíti előre? Ez nem más, mint a kulturális öngyűlölet, tudományos néven: oikofóbia.
Maga a kifejezés régóta ismert, de társadalompolitikai összefüggésben való használata leginkább Roger Scruton angol konzervatív filozófus A nemzetek szükségességéről című könyve (2004) óta jelentős.
A nyugati társadalmakban napjainkban tapasztalható társadalmi zűrzavar és belső széttöredezettség számos aspektusa az oikofóbiában gyökerezik, mely sajátos társadalmi-történelmi körülmények között alakul ki. A történelmi mintázat alapján belátható, hogy a jelenség valamennyire „természetes” tendencia, s már az ókori görög és római civilizációkban is megfigyelhető volt.
Erről a témáról tartottak kedden este érdekfeszítő beszélgetést az Aranybikában az MCC debreceni képzési központjának szervezésében, a téma két elismert szakértőjének, Benedict Beckeld filozófus-író és Ralph Schöllhammer, a bécsi Webster Egyetem politikatudományi adjunktusa, a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatója részvételével.
A téma jelentőségét napjaink nyugati társadalmaiban mind nagyobb mértékben megjelenő oikofób-jelenségek adják, melyek szervesen kapcsolódnak az LMBTQ, a transzgenderizmus, a migráció, a család-, és nemzetellenesség, valamint a keresztényellenesség témaköréhez.
A társadalomkutató szakemberek felhívták a figyelmet a nyelv és az érzelmi (emocionális) viszonyulás szerepére a kulturális öngyűlölet térnyerésében. Előbbire példaként szolgál az egyes szavak használatának mellőzése, akár öncenzúra formájában (politikai korrektség), utóbbira pedig az, amikor a nacionalizmus, a hazaszeretet megnyilvánulásait avítt, kerülendő viselkedési formának tüntetik fel előttünk. A probléma nem alábecsülendő, mivel végső esetben a közösség (nemzet) fennmaradása is veszélybe kerülhet – például a család mint „ódivatú” együttélési forma propagálása révén.
A beszélgetés során szó esett továbbá a jelenségnek a gazdasági globalizmushoz való viszonyáról, a káros távlati következmények elkerülési módjairól és a jövő kilátásairól.
Az MCC következő nyilvános rendezvényére – melynek témája az erdélyi magyar főnemesség múltja és jövője – szeptember 30-án, hétfőn kerül sor, szintén az Aranybikában, 12 órától. A résztvevőknek az MCC regisztrációs oldalán megjelenési szándékukat rögzíteni kell.