Nem is oly rég mondta valaki: a földi örök élet egyetlen záloga nem más, mint a gyermek. Milyen igaza volt! Túlzottan fennköltnek tűnhet a kijelentés egyesek szemében, holott egészen racionális, objektív és kézzelfogható tényeken alapul.
Szerencsére sokan átélhettük azt a semmi máshoz nem hasonlítható érzést, amikor épp e világra érkezett sarjunkat kézbe véve, őt boldogan szemrevételeztük. Ekkor gyakran elhangzanak ilyen és hasonló mondatok: „… a szeme az apjáé, az orra tiszta nagyanyja”, vagy: „… a kis arca mint szegény nagybátyám, aki már nincs közöttünk…”.
És itt a lényeg! Mert mi is történik velünk fizikai létünk során? Megszületünk, felnevelkedünk, tanulunk – megérünk, mint a gyümölcs, – dolgozunk, szerelmesek leszünk és szeretünk, családot alapítunk, élünk, nyaralunk, bulizunk és… Ne féljünk leírni, bárhogy is késleltetjük sporttal, helyes életmóddal, de bizony: egy csúcspont elérése után, fizikailag és szellemileg, lassan, de biztosan öregszünk és hanyatlunk, majd meghalunk. Ez biológiai létünk visszavonhatatlan és megmásíthatatlan törvénye!
A kisgyermek, ki tele van élettel, fáradhatatlan és mindenre nyitott, megújulásunk kézzelfogható bizonyítéka! Hisz ott van előttünk teljes valójában mindazon ősök lenyomata, köztük mi magunk, kik egykor szintén éltek, szerettek, majd meghaltak, s ekképpen mégis újra teremtődtek! Oly fizikai és személyiségbeli jegyei vannak a kicsiny ivadéknak, mely tulajdonságok már évezredek óta jelen voltak a Földön a legkülönfélébb egykor élt ősökben, s őbenne végül egyesültek. Hihetetlen csoda és ajándék!
Nem kevésbé lényeges, hogy a kis csecsemő világrajövetele egyúttal ígéret: ígéret abban a tekintetben is, hogy nemzetünk még nagyon sokáig – reméljük, az idők végezetéig – fennmaradhat, gyarapodhat, s ezáltal részei maradhatunk a nagy egésznek, melyet emberiségnek hívunk. Így nyer értelmet a gondolat: „… minden magyar gyermek egy újabb őrhely, kit óvnunk és védelmeznünk kell…”.
Ezek miatt bátran kijelenthető, hogy mindazon törekvések, melyek önjelölt képviselői az egészséges fiatalokat gyermek nem vállalásra buzdítják – mondják: élvezzétek csak az életet –, valójában a halál kultúrájának felkent, gonosz papjai. Reméljük, a jelen korszellemének eme szélsőségesen individualista megnyilvánulása hamarosan a múlt homályába vész, s csak rossz emlék lesz csupán.
Magyarország patrióta kormányának családbarát intézkedései – a világon egyedülálló módon – lassan olyan közeget teremtenek minden magyar fiatal számára, hogy joggal érezhetik: jó itt élni és érdemes családot alapítani! A két- és háromgyermekes édesanyák egész életre szóló személyi jövedelemadó-mentessége egy újabb biztatás a jövőre nézve, s így a következő nemzedékeknél –reméljük – csak ritka és sajnálatos kivétel lesz a gyermektelenség mint élethelyzet.