2025. 05. 02.
A cívisek tudják, hogy Debrecenben minden egy korábbi dolog helyén áll. A város épített öröksége kezdetben a pusztító tűzvészek, később pedig a gyors fejlődés miatt alakult át gyökeresen. Így történt ez a Nagyerdei Stadion esetében is, amely hazánk első labdarúgó-létesítménye helyén épült és mindmáig őrzi annak emlékét.
Az egykori sportpálya egyetlen fennmaradt eleme a Marathoni Kapu, rajta a kis emléktáblával: „Tervezte Sajó István műépítész”.
Fotó: debrecenikepeslapok.blogspot.com
Sajó István azonban nem csupán a stadion tervezésében vett részt – sokkal többet tett Debrecen labdarúgásáért. Sportember volt: atletizált, vívott, teniszezett és társelnöke volt a Bocskai FC-nek. Amikor New Yorkból hazatért, terveket készített Debrecen Szabad Királyi Városának egy komplex sportváros létrehozásáról. Végül meggyőzte Vásáry István polgármestert, hogy a tervek ne maradjanak papíron, hanem valósuljanak is meg.
Sajó álmodta meg Európa első földsánc-stadionját – Magyarországon ekkor még nem létezett olyan létesítmény, amely kifejezetten a labdarúgás igényeit szolgálta volna. Nemcsak tervezett: művezetőként irányította az építkezést is. Mindezt grátisz, a város iránti szeretetből tette. Minden labdarúgó-mérkőzésen jelen volt, noha akkoriban sokkal több csapat működött a városban, mint ma. Szinte hagyománnyá vált, hogy a játékot csak akkor kezdték el, amikor elfoglalta megszokott helyét a lelátón.
Az elkészült stadion a 30-as években
Fotó: debrecenikepeslapok.blogspot.com
Halála is a futballhoz kötődik: 1961. március 11-én, egy mérkőzés nézőjeként érte a vég. A DVSC következő meccsén egyperces néma felállással emlékeztek meg róla. Öröksége ma is velünk él, nemcsak a stadionban és Debrecen art déco épületeiben, hanem a sportéletben és a cívis hagyományokban is. Kevesen tettek annyit Debrecenért – és benne a labdarúgásért –, mint ő.
4.6692