2025. 05. 22.
Debrecen városának identitása évszázadokon át a hitből táplálkozott. A 16. századtól kezdve a város nemcsak elfogadta a reformáció tanait, hanem a mindennapi élet alapjává tette.
A kálvinista városszervezés genfi mintára alakította ki Debrecen arculatát: a hit, az iskola, a közösség és a felelősség együttesen formálták a cívis öntudatot. A templom és a kollégium nem csupán épületek voltak – a közösségi lélek és szellem otthonai.
Ez a hagyomány tette alkalmassá Debrecent arra, hogy a Generális Konvent kezdeményezésére 2009-ben itt szülessen meg a Református Egység Napja.
A hely nem véletlen: a múltban a város példát mutatott, hogyan lehet a hitre alapozva egységes, élő és szabad közösséget építeni. A református egység ma a Kárpát-medence magyarságát fűzi egybe úgy, ahogy egykor Debrecen polgárait fogta össze a közös hit. Nem földrajzi-politikai határok, hanem lelki és erkölcsi kötelékek formálják ezt az összetartozást. És ebben az ünnepben – miközben nemzetet köt össze – újra megfogalmazódik a cívis öntudat is: a közösségi felelősség, és az a szelíd, de kitartó erő, amely mindig is Debrecen lelkét adta.
Mert ma is együtt vagyunk Debrecen – és ugyanaz a hit köt össze bennünket itt, a városon belül, amely átível a határokon is. Ez a közös hit és közös múlt nemcsak emlék, hanem jövőformáló erő. A cívis szellem ma is él: hitben, összetartozásban és elköteleződésben.
4.6692