Rotterdami Erasmus a reneszánsz humanizmus egyik legismertebb képviselője volt. Író, filozófus, teológus, aki mélyen hitt az oktatás és a nevelés erejében; munkássága nagy hatással volt Európa szellemi életére. Gondolatai a műveltség, a béke és az erkölcsös élet fontosságát hangsúlyozták, és úgy vélte, hogy a nevelés az emberi társadalom egyik legfontosabb eszköze a béke és az igazságos világ megteremtéséhez.
A gyermekek neveléséről írt művében kifejtette, hogy a gyerekekkel nem szabad erőszakosan viselkedni, és kifejezetten ellenezte fenyítésüket. Szerinte a tanároknak és szülőknek példamutatással, szeretettel és türelemmel kell irányítaniuk a gyermekeket, nem pedig megfélemlítéssel. Úgy vélte, hogy lelküket az erőszak károsítja, és hosszú távú hatással lehet önbizalmukra és erkölcsi fejlődésükre. Erasmus nézeteiből egyértelműen következik, hogy elutasította volna a gyermekek kollektív büntetését szüleik vagy más felnőttek vélt vagy valós hibáiért. A humanizmus alapelveit követve úgy vélte, hogy az emberek, különösen a gyermekek, nem felelősek mások bűneiért vagy rossz döntéseiért. Ahogy nem tartotta helyesnek, hogy a gyermekeket saját hibáikért büntessék fizikai eszközökkel, ugyanúgy igazságtalannak és erkölcstelennek tartotta volna, ha valaki a szülők vagy felnőttek döntései miatt szenved.
Az Erasmus ösztöndíj szellemisége maga is tükrözi mindazt, amit Erasmus képviselt: az oktatás szabadságát, a kulturális és tudományos csere fontosságát. A kölcsönös megértés segítségével tiszteletet, békét és bizalmat teremtett a nemzetek között.
Ha Erasmus láthatná, hogy nevetséges, mondva csinált politikai okokból egy ország ifjúságát kizárják egy ilyen programból, valószínűleg felháborodott volna. Az Erasmus ösztöndíj célja a példamutatás, a diákok nemzetközi tapasztalatszerzése és fejlődése. Számára elképzelhetetlen lett volna, hogy politikai és pénzügyi szankciók keretében a fiatalokat a tudás és a műveltség megvonásával büntessék. Erasmus eszménye a nyitottság és az együttműködés volt, nem pedig a megosztás és a kirekesztés. Úgy vélte, hogy a tudásnak, a műveltségnek és az oktatásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie, függetlenül a politikai helyzetektől vagy akár a kormányok hibáitól. Ha Erasmus ma élne, igazságtalannak tartaná, hogy az Európai Unió politikai döntései miatt magyar diákokat zárnak ki a nevét viselő ösztöndíjból.
Az Európai Unió ösztöndíjprogramja ezzel a döntéssel méltatlanná vált Erasmus nevéhez. A programnak minden diák számára nyitottnak kellene lennie. Erazmus nevét most az Európai Unió büntetésre és fenyítésre használja, fiatalok kollektív megalázására. Kényszerítő eszközzé tették azért, hogy a nekik ellenszegülő kormányokat megtörjék. Miféle alakok büntetik más gyermekeit, ha nem értenek velük egyet, miféle alakok zárják el az ifjúság elől az oktatás és a műveltség lehetőségét? Mivé lett Európa, a nemzetek otthona?
4.6692