2026. 02. 09.
Debrecen városának számos olyan tere és helye van, ahol – ha csak rövidke pillanatra is elidőzünk – akkor is úgy léphetünk tovább, hogy valamit kaptunk aznap. Vagy egy program miatt, amit megnéztünk, meghallgattunk, vagy pedig csupán a látvány miatt, legyen az a belváros vagy a Nagyerdő.
Gyerekkoromban a belvárosban laktam, ami igazi kincseket rejtett számomra és az egyik ilyen kincs volt az Apolló Mozi. Misztikus rejteke egy olyan csodavilágnak, melyben az álmok teljesülnek, a szerelmesek egymáséi lesznek, a jó elnyeri jutalmát, és a rossz megszégyenülve bujdokol el.
Már kiskamaszként a filmek nagy rajongója lettem. Hol a Meteor Mozi, hol a Hungária székeit koptattam, máskor pedig a Híradó Mozi, a Víg Mozi vagy a Delta kínálatát lestem és tettem magamévá, még ha messze is laktam tőlük.
De az igazi kedvenc az Apolló Mozi volt. Még ma is. Talán a koromból adódóan, de nem szeretem a „túltechnikázott” mozikat. És azokat sem, amelyek nem játszanak művészfilmeket. Ezért is maradt mára csak az „Apolló”.
És akik ismerjük ezt a mozit, valljuk be, ennek a helynek van egy nagyon különleges atmoszférája, ami csak itt van. És van egy nagyon fontos szempont még, hogy akik ebben a moziban dolgoznak, szívvel-lélekkel végzik a munkájukat és látszik rajtuk, hogy ezt a helyet ők is a sajátjuknak érzik.
Mindezért a legtöbbet az Apolló Mozi vezetője, Fejér Tamás teszi. Nélküle nem lenne egy valóságos csodahely a filmrajongók számára, aki lesve a közönség impulzusait még egyedi vetítéseket is szervez, akár filmmaratonokat is.
És ez a mozi nem lenne ilyen, ha a sok megszállott ember mellett nem lenne a város vezetése, mely a rendezvények sorát támogatva őrzi meg a századelő miliőjét és azt, hogy ez az épület a megnyitása óta arra hivatott, hogy a debreceni mozgókép-rajongókat várja és szolgálja.
Debreceniként büszkén mondhatom, nincs ehhez fogható!
Azt talán kevesen tudják, hogy Debrecenben 1900. január 6-án vetítettek filmet először, bár még csak amolyan sátoros vándormoziban. Winkler nyitotta meg 1907 áprilisában az első kőmozit, az Edison villanyszínházat. Aztán sorra nyílt a többi mozi. A Petőfi téri Széchenyi kávézóban, és a Csapó utcai Fiumében, valamint a színházzal szemben lévő Angol királynőben is voltak ingyenes filmvetítések. Öt éven át üzemelt a Sas utcában az Otthon kávézó. Aztán voltak kifejezetten nyári vetítések is, mint például a Nagyerdőn.
Már 1908-at írtunk, amikor az 1000. vetítést ünnepelhette a debreceni közönség, a vásártéri vetítőben, egy másfél órás filmvetítéssel. Négy jellemző mozi üzemelt a városban a II. világháború végéig. Ezek voltak a Vígszálló Mozgó, Uránia, Meteor és az Apolló Mozgószínház.
És azóta, az Apolló Mozi, a debreceniek mozija. Azóta természetesen a mozit többször átépítették, korszerűsítették, így napjainkra a legkorszerűbb technikát igénylő filmeket is le tudják vetíteni.
Amiért ezek az emlékek elém tódultak, annak az az apropója, hogy már 10. alkalommal rendezi meg a mozi a 10. Magyar Filmszüretet, melynek megálmodója és kitalálója a mozi vezetője, Fejér Tamás volt.
Az idei filmszüret programját megnézve láthatjuk, hogy nemcsak dominánsan játékfilmek szerepelnek benne, hanem életrajzi filmek is, valamint „doku-játékfilmek” és dokumentumfilmek.
A filmszüret esszenciáját az adja, hogy minden napra legalább egy olyan film megtekintését kínálja, amely után a film alkotóival is találkozhatnak a nézők. Négy állandó moderátora van a filmszüretnek, akik szinte a kezdetektől várják az érdeklődő filmrajongókat. Velük nemcsak a filmszüret alkalmával találkozhatnak a nézők, hanem az évközbeni premier-előadásokon és közönségtalálkozókon is. Ők: Dr. Váró Kata Anna filmesztéta, egyetemi oktató, Szénási Miklós író, újságíró, Heller Zsolt esszéista, folkesztéta és Váradi Ferenc rádiós műsorvezető.
Kedves Filmrajongók! A filmszüret kezdődik, lehet szüretelni a 2025. év filmterméséből! De azt javaslom, siessenek jegyet foglalni, mert vannak olyan rajongók, akik a felület megnyitása után rögtön elkapkodják a legjobb filmek legjobb helyeit!
A részletes program itt található!