2025. 10. 19.
Kiemelt kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Germany_location_map.svg és Berthold Werner
Ha a német himnusz közismert gondolatát idézzük, talán még meg is sajnáljuk germán barátainkat, hiszen messze nem igaz már mindez, még európai viszonylatban sem. És természetesen nemcsak a jó ideje a globalista baloldal fogságában vergődő államnak földrészünk gazdasági hanyatlásában játszott szerepe miatt vélekedünk így, de sajnos a német demokrácia általános állapota is súlyos aggodalomra ad okot mostanság.
1989. november 9. – egy emlékezetes nap! A nap, mely minden német szívét megdobogtatja. A nap, amikor a berlini fal leomlott, s ezzel nemcsak Németország, de egész Európa fordulóponthoz érkezett. A szovjet diktatúrát lassan felváltotta ezután az egységes, szabad, demokratikus korszak és a következő szűk egy esztendő alatt egy új ország született!
Ettől kezdve Németország elindult az európai mintaállamok útján és a XXI. század egyik legmeghatározóbb államává vált. A gazdaság szárnyalt, Európa minden tájáról érkeztek munkavállalók az országba. A német nép ismét büszke, szabad és erős lett.
Berlini fal, 1989. november 9.
Fotó: Raphael Thiemard
Azonban a korábban ígéretes fejlődési pályán haladó ország sorsa lassan sötét fordulatot vett, mely kihatott a szólásszabadságra is. Ugyanis 2025 februárjában már az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance is éles kritikával illette a Twitteren a németországi emberi jogi helyzetet, különösképp a szólásszabadság korlátozására irányuló intézkedéseket (Twitter Publish).
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke
Fotó: Gage Skidmore
Nem ez az első kritika az USA alelnöke részéről, hasonló aggályokat említett a februárban megrendezett CPAC-en is: Vance criticizes Germany’s free speech laws in remarks to conservatives.
Szintén februárban, a Müncheni Bizottság Konferenciáján így fogalmazott:
„A fenyegetés, ami miatt a legjobban aggódom Európával szemben, nem Oroszország, nem Kína, nem más külső szereplő. Ami miatt aggódom, az a belülről jövő fenyegetés, Európa visszavonulása néhány legalapvetőbb értékétől, az Amerikai Egyesült Államokkal közös értékeitől…”
– Münchenben Vance a szólásszabadság cenzúrázásával vádolja az európai politikusokat | Reuters.
A 2025 augusztusában az USA Külügyminisztériuma által készített jelentésekben megerősítették az alelnök aggályait. USDOS – US Department of State (Author): “2024 Country Reports on Human Rights Practices: Germany”, Document #2128517 – ecoi.net
A jelentésben az alábbi megállapítások szerepelnek:
- a szólásszabadság korlátozása „jelentős emberi jogi probléma” volt 2024-ben,
- az állam büntetőeljárásokat indított online gyűlöletbeszéd és politikai vélemények miatt,
- több esetről számoltak be, amikor újságírókat vagy civileket ért retorzió véleménynyilvánításuk miatt – beleértve házkutatásokat, elektronikus eszközök lefoglalását és kihallgatásokat is.
A német kormány tett ugyan lépéseket a jogsértések kivizsgálására, de ezek nem orvosolták maradéktalanul a szabadságjogok sérülését, viszont visszautasította a jelentést és a korábbi nyilatkozatok állításait.
1971-ben a német Büntetőtörvénykönyvbe beemeltek egy passzust (StGB §188), mely a közhivatali vagy politikai tisztségviselők védelméről szólt. Ezt a törvényt többször is módosították az elmúlt években, de a legjelentősebb módosítása 2021-ben történt, amikor kiterjesztették az online térben történő gyűlöletbeszédre is. Az Informs Blog egyik cikke szerint a törvénymódosításban közrejátszhat Walter Lübcke (CDU politikus) 2019-es meggyilkolása, amikor a saját teraszán lőtték le, és a nyomozás során kiderült, hogy a gyilkosságot megelőzően (pontosabban a 2015-ben tartott lakossági fóruma után, ahol a migrációs politika mellett állt ki) gyűlöletkampány indult meg az áldozat ellen, köztük halálos fenyegetések is megjelentek az online felületeken. A German Politician’s Assassination Prompts New Fears About Far-Right Violence : NPR
A Magyar Jelen 2025 júliusában megjelent cikkében összefoglalja azon intézkedéseket, amelyek arra utalhatnak, miért véleményezi már az USA alelnöke is, hogy Németországban sérül a szólásszabadság mint alkotmányos jogi elv. A cikk megemlít két ügyet, melyek 2024-ben történtek. Az egyik esetben egy 14 éves fiúnál házkutatást tartottak, valamint a rendőrség elvette a telefonját azért, mert az ifjú egy TikTok-videójában az alábbi hashtaget használta: „Mindent Németországért”.
Egy másik esetben egy német nyugdíjas, Stefan Niehoff otthonában razziázott a rendőrség, majd büntetőeljárást indítottak ellene azért, mert a közösségi oldalon „lehülyézte” Robert Habeck zöldpárti politikust. Rendkívül aggasztó, hogy egy egyszerű, online térben tett véleménynyilvánítás ilyen következményekkel járhat ma Németországban.
Ami a két ügyet is túlszárnyalja, az a 2025. június 25-én tartott rendőrségi razzia. Az akció során mintegy 170 otthont kutattak át, s telefonokat, laptopokat, valamint más elektronikus eszközöket foglaltak le. A razzia reggel hat órakor kezdődött és természetesen előzetes bejelentés nélkül kutatták át az érintett otthonokat. A bevetésre a fent említett német büntetőtörvénykönyv §188-ra hivatkozva került sor és a „Hass im Netz” nevet kapta, vagyis „Gyűlölet az interneten” – Bundesweite Razzia gegen Hass im Netz – Durchsuchung auch in Ostwestfalen-Lippe.
A rendőrségi razziára az immár legnépszerűbb párt, az AfD is reagált június 27-én közzétett hivatalos nyilatkozatában. Ebben Martin E. Renner (AfD-politikus, a Bundestag képviselője) több kritikát fogalmazott meg az akcióval kapcsolatban, többek között:
- szerinte az akciót nem azért szervezték, hogy hatékonyan üldözzék a bűncselekményeket, hanem inkább „orchestriertes Machtsignal” („megrendezett hatalomdemonstráció”) történt, médiamegjelenéssel megtámogatva,
- kritizálta, hogy nem a sürgős veszélyre hivatkozva („dringende Gefahr”) indították a razziákat, hanem politikailag motivált eszközök kerültek előtérbe,
- különösen aggályosnak nevezte, hogy a belügyminiszter (Alexander Dobrindt) erős kontrollt akar gyakorolni a közösségi média fölött, és hogy a cenzoroknak (hivatalos nevükön: tényellenőröknek) és a platformszolgáltatóknak kötelezővé tenné a „gyorsabb törlést” („schnellere Löschung”) és szélesebb információszolgáltatási kötelezettségeket,
- az AfD szerint ez hasonlítani kezd ahhoz, amit a korábbi belügyminiszter, Nancy Faeser csinált, illetve félnek attól, hogy a határok a törvényes büntetőeljárások és a politikai elnyomás, a véleménynyilvánítás korlátozása között elmosódnak – AfD-Fraktion im Deutschen Bundestag.
Ha már a legnépszerűbb, legnagyobb német ellenzéki erőt, az AfD-t is megemlítettük, nem hallgatható el, hogy több alkalommal szóba került a párt esetleges betiltása is. A Bundestagban 2024 novemberében egy 113 képviselőből álló csoport nyújtott be egy javaslatot, miszerint a szövetségi parlament kérelmezze a Szövetségi Alkotmánybíróságnál az AfD alkotmányellenességének megállapítását – Deutscher Bundestag.
Végül 2025. január 30-án a Bundestag először tárgyalt meg két AfD-betiltási javaslatot, de ezek végül nem kapták meg a szükséges támogatást.
A 2025. júniusi pártkongresszuson az SPD-hez (Németország Szociáldemokrata Pártja) tartozó jogászszövetség (ASJ) és az SPD Női munkacsoportja javaslatot terjesztett elő, hogy a pártvezetés vizsgálja meg a betiltási eljárás megindításának lehetőségét, továbbá készítsen elő anyagokat, bizonyítékokat a betiltási szándék jogi alátámasztása érdekében. Jelenleg nincs előrelépés az ügyben, viszont az AfD-t országos szinten „gesichert rechtsextrem”, vagyis „bizonyítottan szélsőjobboldali” besorolásba helyezte az Alkotmányvédelmi Hivatal. Ami azt jelenti, hogy a német titkosszolgálat nyílt és titkos eszközökkel is megfigyelheti a pártot (pl. lehallgatás, beépített emberek), s mindez jogi alapot adhat az AfD betiltására (ezért is különösen érzékeny kérdés), továbbá állami források, támogatások megvonását is lehetővé teszi.
A remigrációt (az illegális migránsok hazatelepítését) azonnal meg kell kezdeni – AfD-választási plakát Thüringiában
Fotó: PantheraLeo1359531 / wikimedia / CC BY 4.0
Legújabban pedig Ludwigshafenben zárták ki az – egyébként legnagyobb támogatottságú – AfD-s jelöltet a polgármester-választás második fordulójából mondvacsinált indokokkal, ami országszerte óriási felháborodást keltett. A helyiek is kifejezték véleményüket: más eszközük nem lévén, a szavazástól való tömeges távolmaradással.
A német sajtóorgánumoknak szintén alaposan meg kell válogatni, milyen hangvételű cikkeket közölnek. 2024-ben a német kormány betiltotta a Compact magazint, mivel alkotmányellenesnek nyilvánította bizonyos kijelentéseit a lapnak. Nancy Faeser a jobboldal központi szócsövének nevezte a sajtóterméket, valamint a migráns közösségekkel szembeni gyűlöletkeltéssel és uszítással vádolták meg sajtóorgánumot. A betiltás mellett a rendőrség razziát tartott négy szövetségi tartományban is a magazin szerkesztőségeiben és annak vezetőinek otthonában, szintén. Germany bans right-wing extremist Compact magazine – DW – 07/16/2024
Működik a cenzúra Németországban
wikimedia / CC BY 4.0
A tiltást 2025 júniusában a Szövetségi Köztársasági Bíróság feloldotta azzal az indokkal, hogy a Compact magazin mégsem folytat alkotmányellenes tevékenységet „formative” jelleggel. A bírósági döntésre a magazin alapítója, Jürgen Elsässer az X-en így reagált: „Ez egy csattanós pofon Nancy Faeser számára. Teljes győzelem – a sajtószabadság nem tiltható be!” Jürgen Elsässer az X-en: „Das ist eine schallende Ohrfeige für Nancy Faeser. Sieg auf ganzer Linie – Pressefreiheit lässt sich nicht verbieten! 🔥” / X
Felmerül a kérdés, mindezek fényében, vajon tényleg nincs jogállamiság Magyarországon, vajon tényleg itt sérül a demokrácia? Ha összehasonlítjuk pl. a szabad véleménynyilvánítás tekintetében a német és a magyar helyzetet, talán a válasz nem is olyan bonyolult!
Mindezek ellenére az európai balliberális politikusok a patrióta Magyarországot állítják állandó jelleggel pellengérre, holott nálunk egyetlen politikai pártot vagy sajtóorgánumot sem tiltanak be. Bárki, bármiről elmondhatja a véleményét, akár politikai rendezvényen, akár az online térben. Nem kopogtat senkinél a rendőrség, pusztán online közzétett, bármely politikai erőt bíráló véleménye miatt, még akkor sem, ha az olykor erős kifejezéseket is tartalmaz. A fizikai megsemmisítéssel fenyegető tartalmak természetesen most már nálunk is komolyabb megítélés alá esnek, azonban – egészen a közelmúltig – akár a miniszterelnököt is illethették büntetlenül, effélékkel.