Anyák napján, amikor szívünkben különös melegséggel gondolunk az édesanyákra, érdemes Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet alakját felidéznünk a cívisvárosban, aki nemcsak a történelem egyik meghatározó nagyasszonya volt, hanem Debrecen történelmének egy jelentős alakja is egyben!
A 15. században, amikor a Hunyadi-család birtokában volt Debrecen, Szilágyi Erzsébet gyakran időzött a városban. A mai Vár utca és Kálvin tér környékén álló várkastélyban volt a szállása. Itt gyászolta férjét, Hunyadi Jánost, és itt élte át fiának, Hunyadi Lászlónak tragikus elvesztését is. Az idősebb gyermek kivégzése abszurd tragikumának Arany János egyik legismertebb balladája állít örök emléket. Debrecen így nemcsak birtok volt a sokat tűrt Szilágyi Erzsébet számára, hanem otthon, menedék és a remény helyszíne.
Szilágyi Erzsébet a város fejlődésében is fontos szerepet játszott. Ő adományozta a Csapó utcának a vásártartási jogot, és Debrecen polgársága tőle kapta meg a végrendelkezés jogát is, mely vagyonjogi, öröklésjogi szempontból áttörést jelentett az itt élőknek. Ezek a gesztusok hozzájárultak ahhoz, hogy Debrecen a középkorban is jelentős várossá váljon, amely mezővárosi, iskolavárosi és spirituális centrumi síkon is meghatározója a magyarságnak, azóta is.
Ma, amikor a Kálvin téri emléktáblánál megállunk, emlékezzünk arra az anyára, aki a történelem viharaiban is megőrizte méltóságát, erejét, büszkeségét, és aki Debrecen városát örökre szívébe zárta. Anyák napján tisztelettel adózunk Szilágyi Erzsébet emlékének, aki példát mutatott anyai szeretetből, erőből és elkötelezettségből.
Isten éltesse az Édesanyákat!