Néhány száz vándortüntetőt és politikai aktivistát tudtak csupán Debrecenbe mozgósítani február elsejére a TISZA-szigetek és a beruházások ellen tüntető nyomásgyakorló szervezetek. Ezúttal is felsültek. Ez ennyi!
A tüntetés lett volna a Tisza-szigetet alapító Bruti nagy bemutatkozása, de nem jól sült el. Kossuth téri beszéde kezdetekor durván 300, zömmel ide importált ember vett részt a TISZA politikai akcióján. A humor műfajában nem nagy sikerrel próbálkozó, mostanában wannabe-néptribunust játszó legény ezután nem is vonult a „tömeggel”, ugyanis hasmenéssel küzdött, amit a színpadon részletesen ismertetett is a karcsúcska létszámú publikummal.
A szombatra összeverbuvált, és a főtér közepének megtöltésére sem elegendő, döntő többségében nem is debreceniekből álló halmaz döbbenetesen gyér volt. Pedig Bihari-Horváth László, Tiszasziget-alapító közösségi oldalán büszkén újságolta a rendezvény előtti napokban, hogy tiszás társaival 40 ezer darab szórólapot osztottak ki a környéken. A szórólapokkal és az ingyen tiszás zsíroskenyérrel való csábítás sem volt elegendő ahhoz, hogy egy ilyen balliberális tüntetéshez adják nevüket a debreceniek.
A vonulással egybekötött demonstráción Dunántúlról érkező aktivistáktól kezdve egészen Nyíregyházáról importált tüntetőkig láthattunk – a korábbi balliberális megmozdulásokról – jól és kevésbé jól ismert arcokat . Ezúttal voltak itt Gödről, Budapestről, Sóskútról, Püspökladányból, Hajdúszoboszlóról, jelen voltak a Tisza-szigetek, a Soros-hálózat által preferált szervezetek tagjai, az Akárteis, a Zebraszerda, a Szolidaritás, a Momentum vagy épp a radikális Extinction Rebellion és Szikra Mozgalom arcai is. Egészpályás letámadással is csak pár száz embert tudtak Debrecenbe vezényelni.
A teljes érdektelenségbe fulladt legutóbbi baloldali összejövetel tehát egyrészt a Debrecenben dobbantani próbáló tiszás szervezők gigantikus besülése, másrészt újabb ékes bizonyíték: Debrecen a béke szigete, a debreceniek nem kíváncsiak a kőbalos politikai aktivisták riogatására vagy radikális szervezetek hergelésére!
A debreceniek egyáltalán nem nyitottak arra, hogy közéleti küzdőteret csináljanak a városból az idegen erőket képviselő politikai erők vagy külföldről pénzelt nyomásgyakorló szervezetek, és azok vegytiszta politikai vándortüntetői.